Úgy gondoljuk, hogy a kultúra szorosan kapcsolódik a mindennapi élethez. Egy tanyasi, vidéki család mindennapjaiban megtalálható volt a kézművesség, az alkotás szeretete, hiszen mindent kétkezi munkával hoztak létre. Mindent, ami körülvette őket.
Az egyes termékek létrehozásában nem csak a hasznot látták, hanem az önkifejezést, az alkotás örömét is megtalálták benne. Ez mára kiveszőben van, fogyasztói társadalomban élünk, mindent az ipar akar létrehozni, az elavulás elvével kódolva. Időről-időre új eszközökre van szükség, így fenntartva a pénzmozgást.

De miért ne nyúlhatnánk vissza ezekhez a majd’ kiveszett értékekhez?

Fontosnak tartjuk bemutatni, hogy a mai modern világban is van lehetőség a minket körülvevő anyagok felhasználásával létrehozni olyan eszközöket, tárgyakat, melyek minket szolgálhatnak, akár egy életen át. Akár kosárfonásról, fafaragásról, szövésről, pipagyártásról, házépítésről stb. legyen szó, megalkothatjuk magunknak, ezzel is megkímélve a minket körülvevő természetet, s mindeközben újra felfedezhetjük önmagunkban az alkotás örömét.
Gyermekeinknek továbbadva ezt a tudást, megőrizhetjük ezen értékeket!