Mit kell (másképp) tudni a „klímaváltozás”-ról?
1. Nem nincs, hanem van. Persze eddig is volt, de ez most más.
2. Nem „globális felmelegedés”, hanem a szélsőségek növekedése.
3. Nem „klímaváltozás”, hanem komplex környezeti összeomlás.
4. Nem csak környezeti összeomlás, hanem gazdasági-társadalmi rendszereink összeomlása is.
5. Nem környezet- és/v. természetvédelmi probléma, hanem értékrendi alapú gazdasági probléma, népjóléti és nemzetbiztonsági kérdés.
6. Nem „majd” baj lesz, ha így haladunk tovább, hanem a baj elkezdődött.
7. Nem a CO2 növekedése a baj, hanem az a rendszer, ami létrehozza a CO2 arányának növekedését – és a többi válságjelenséget.
8. Nem a gázokon múlik, hanem a vizeken, tehát a felszínborításon, tehát a tájhasználaton, tehát az ember-Természet viszony értékrendi szintjén. A klímaszabályozás eszköze a víz. A vízszabályozás eszköze a tájhasználat.
9. Nem lehet a bajt megoldani a tünetek /jelenségek kezelésével, hanem a teljes rendszer átlátásával és átalakításával, az értékrend – struktúra – működés szintjein.
10. Nem számít kezelésnek a tünetekről való beszélgetés, akkor sem, ha az nemzetközi konferenciák sorozata, hanem a másképp gondolkodás és cselekvés (tájhasználat) járna gyógyulással.
11. Nem lehet rendszeren belül megoldást találni, mert a baj rendszerszerű, hanem egy másik rendszer felépítése a megoldás. Rendszeren belül hamis helyzetértékelés van és tehetetlenség, rossz és félmegoldásokkal, aminek tünete a klímaszorongás.
12. Nem igaz, hogy nincs megoldás, hanem van: a megoldás egy új rendszer. A katarzis (szembesülés) majd az értékrend (struktúrák, működés) visszatermészetesítése.
Balogh Péter, gazdálkodó geográfus, a SZÖVETség az Élő Tiszáért Egyesület elnöke
